Megfelelő a magyar lakosság nyomelem-bevitele?

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 (OTÁP2014) a lakosság táplálkozási szokásait vizsgáltaA közleményben öt nyomelem, a vas, a réz, a cink, a mangán és a króm napi átlagos bevitelét mutatjuk be.

 

2014 évi vizsgálat adatai:

 

 

Vas
(mg/nap)

Réz
(mg/nap)

Cink
(mg/nap)

Mangán
(mg/nap)

Króm
(mg/nap)

 

Átlag

Ajánlott

Átlag

Ajánlott

Átlag

Ajánlott

Átlag

Ajánlott

Átlag

Ajánlott

                     

Férfiak

12,1

10

1,2

1,1

9,6

10

2,4

4

60,5

120

                     

Nők

9,6

15

0,9

1,1

7,3

9

2

4

50,5

120

 

 

A hazai vasbeviteli ajánlás férfiak számára napi 10 mg, nőknek 15 mg, a 60 év feletti nők számára pedig napi 8 mg [7]. A magyar ajánlásban foglaltaknál a férfiak átla­gos vasbevitele nagyobb, azonban az EU-s ajánlást (14 mg) nem éri el. A nők vasbevitele jelentős mérték­ben alatta marad a hazai és az EU-s ajánlásban (14 mg) szereplő értékeknek egyaránt [8]. Nők esetében az eddi­gi hazai felmérések az ajánlásban szereplő értéknél min­dig jelentősen alacsonyabb vasbevitelt mutattak [4]. Ez jelen vizsgálatunkban sincs másképp, hiszen a nők két­harmadára (65,8%) volt jellemző az alacsony vasbevitel, míg a férfiak egytizedére (8,6%). A vashiány szempontjá­ból leginkább veszélyeztetettek a reproduktív korú nők, valamint a terhesek és a szoptató kismamák, hiszen az ő vasigényük még a férfiakénál is jelentősen magasabb. A vashiány vérszegénységhez, az immunrendszer gyen­güléséhez, a kognitív folyamatok zavarához, a bélnyálka­hártya károsodásához vezethet [9]. Várandósság esetén, a vérszegénység általános következményei mellett, egyéb, a magzatra vonatkozó kockázatok is megjelen­hetnek, mint például a méhen belüli növekedési vissza­maradottság, továbbá nő a koraszülés és a vérátömlesztés szükségességének kockázata is [10].

A vashiányos vérszegénység körülbelül 610 millió em­bert érint a világon, azaz a populáció mintegy 8,8%-át [11]. A probléma jelentőségét mutatja az is, hogy a WHO globális céljai között szerepel a vashiányos vérsze­génység előfordulásának felére csökkentése 2025-re a reproduktív korú nők körében. Kiemelik, hogy meg kell célozni a vérszegénység táplálkozási okait és az azokat meghatározó tényezőket, valamint biztosítani kell, hogy a fejlesztési politikák és programok figyelmet fordítsanak az adott országban jellemző, a vérszegénységgel kapcso­latos kockázati tényezőkre [12, 13].

A 2009-es felmérés során a férfiak rézbevitele 1,2 mg, a nőké pedig 0,9 mg volt. Míg 2009-ben nem volt szig­nifikáns korosztályos különbség a rézbeviteli értékekben, addig 2014-ben a nők esetében már ez megfigyelhető. A hazai rézbeviteli ajánlás 1,1 mg mindkét nem számára [7]. A férfiak esetében a napi átlagos bevitel meghaladja az ajánlásban szereplő értéket, azonban a nők esetében alatta marad annak.

A réz számos enzim katalitikus reakciójában játszik szerepet, különösen azokéban, amelyek a neurotransz­mitterek szintézisében vesznek részt. Mintegy 12 réztar­talmú enzim található az emberi szervezetben [14]. Hi­ánybetegsége ritka, hazánkban nem kell rézhiánnyal számolni, mivel a férfiak 61%-a az ajánlásnak megfelelő mértékben, 21,8%-a pedig azt meghaladó mennyiségben visz be rezet. Nők esetében ez az arány 56,3%, illetve 8,3%.

A 2009-es hazai vizsgálat férfiaknál 10,0 mg, nőknél 7,0 mg cinkbevitelt mutatott. 2014-re a nőknél minimá­lisan növekvő, míg a férfiaknál csökkenő tendencia volt megfigyelhető. A férfiak esetében a bevitel csökkenéséért a húsok, húskészítmények fogyasztásában bekövetkező csökkenés tehető felelőssé, míg nők esetében a cinkbevi­telben tapasztalható növekedés a cereáliafogyasztás nö­vekedésével magyarázható. A hazai cinkbeviteli ajánlás [7] férfiak és nők részére 10, illetve 9 mg, azonban mindkét nem – különösen a nők – átlagos bevitele alatta maradt az ajánlottnak. Míg a férfiaknak mindössze 20%-a vitt be az ajánlás 70%-ánál kevesebb cinket, addig a nők esetében ez 35%, ami azt jelzi, hogy a nőknél nagyobb a veszélye a nem megfelelő ellátottságnak. Az amerikai ajánlás szintén különbséget tesz a két nem cinkbevitele között, a férfiaknak 11, míg a nőknek 8 mg-ot javasol [15]. Az európai ajánlások a férfiaknak 9–10 mg-ot, a nőknek 7 mg-ot javasolnak [8, 16, 17].

A cink az élelmiszerek széles választékában megtalál­ható, ezért a változatos étrend alapvetően elegendő cink­bevitelt biztosít. Azonban, mivel a vörös hús az egyik legjobb cinkforrás, és a növényekben található fitátok csökkentik a cink felszívódását, ezért a vegetáriánusok­nak különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy étrend­jükben szerepeljenek a tejtermékek, tojások, teljes kiőrlé­sű gabonák, diók, hüvelyesek.

Fontos kiemelni, hogy ugyan az olajos magvak kitűnő cinkforrások és egyéb mikroelemekben is gazdagok, fo­gyasztásuk nem jellemző a magyar lakosságra, amit mu­tat az is, hogy az élelmiszerprofilok tekintetében egyet­len esetben sem fért be ez az élelmiszercsoport a leggyakoribb források közé.

A cinkre szükség van a DNS előállításához és új szöve­tek képzéséhez, ezáltal létfontosságú a megfelelő növe­kedéshez és fejlődéshez gyermekkorban. A cink alapvető összetevője több mint 300 enzimnek, amelyek közül számos az emésztésben, a zsír-, fehérje- és szénhidrát-anyagcserében játszik szerepet, továbbá kapcsolatban áll az energiatermeléssel, hozzájárulva a szervezet megfele­lő élettani működéséhez. A cink támogatja az immun­rendszert, segít fenntartani a bőr- és nyálkahártya épsé­gét, megelőzve a fertőzéseket és segítve a sebgyógyulást [18].

Mangánbevitel tekintetében a 2009-es vizsgálat ered­ményei alig térnek el a 2014-es adatoktól, a férfiak ko­rábbi bevitele 2,9 mg, a nőké 2,1 mg, míg 2014-ben 2,4, illetve 2,0 mg. 2009-ben a férfiaknál a mangánbevi­tel csaknem negyede (0,58 mg) a halfogyasztásból szár­mazott, 2014-ben ez az arány azonban csökkent. A nők­nél is csökkenés figyelhető meg e tekintetben, 2009-ben 0,2 mg, 2014-ben 0,11 mg mangán származott a halfo­gyasztásból.

A hazai mangánbeviteli ajánlás férfiaknak és nőknek egyaránt 4 mg [7]. A férfiak és a nők nagy részének (fér­fiak: 81%, nők: 90%) bevitele az ajánlott érték 70%-át sem érte el. Az Európában érvényben lévő ajánlás napi 2 mg mangánbevitelt javasol [8]. A DACH mindkét nem számára napi 2–5 mg [16], az Amerikai Egyesült Államok ajánlása pedig a felnőtt nők számára 1,8 mg, férfiaknak pedig 2,3 mg-nyi mangánbevitelt javasol na­ponta [15]. Gabonafélék, főleg a teljes kiőrlésűek, továb­bá a dió és a mogyoró gazdag mangánforrások. A teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásának növekedése tehát a rostbevitel, hanem a mikroelemek (mangán, réz, cink) bevitele szempontjából is előnyös lenne. A szervezetnek csupán kis mennyiségben van szüksége mangánra, azonban anyagcsere-folyamatokra gyakorolt hatása komplex. Számos enzim felépítéséhez és működé­séhez szükséges, illetve fontos szerepe van a fehérjék és zsírok anyagcseréje során. A mangán elengedhetetlen a vércukorszint szabályozásához, szerepe van a nukleinsa­vak (DNS, RNS) képződésében, a véralvadás folyamatá­ban, továbbá fontos antioxidáns tulajdonságokkal is ren­delkezik [19].

2009-ben a férfiak krómbevitele 71,6 μg, a nőké 55,3 μg volt. 2014-re a férfiak krómbevitele szignifikán­san csökkent (60,5 μg), a nőké ugyan nem szignifikáns mértékben, de szintén csökkenést mutatott (50,5 μg). A bevitelben tapasztalható csökkenés a tej- és tejtermék­fogyasztás, illetve a zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsfé­lék fogyasztásának csökkenéséből adódik. A hazai króm­ajánlás a felnőttek számára 120 μg [7]. Mind a férfiak, mind a nők napi átlagos krómbevitele alatta marad ennek az értéknek, a férfiak 81%-a és a nők 92%-a a napi aján­lott mennyiség 70%-ánál kevesebbet visz be. Az EU-ajánlás [20] krómra nézve 40 μg, a DACH-ajánlás pedig napi 30–100 μg közötti bevitelt javall [16]. A krómot esszenciális nyomelemként tartják számon, amely szere­pet játszik az inzulin hatásának növelésében, a szénhidrá­tok, a zsírok és a fehérjék metabolizmusában. Jelenleg azonban a pontos hatásmechanizmus még nem tisztá­zott.

 

 

A hazai vasbeviteli ajánlás férfiak számára napi 10 mg, nőknek 15 mg, a 60 év feletti nők számára pedig napi 8 mg.

A rézbeviteli ajánlás 1,1 mg mindkét nem számára, a cinkbeviteli ajánlás férfiak és nők részére 10, illetve 9  mg, a mangánbeviteli ajánlás férfiaknak és nőknek egyaránt 4 mg.

A hazai krómajánlás a felnőttek számára 120 µg.

 

 

Eredmények: A vizsgált mikroelemek közül a férfiak vas-, réz- és mangánbevitele a magyar ajánlásoknak megfelelő volt, a nőké azonban elégtelennek mutatkozott. Kifejezetten kockázatosnak tekinthető a reproduktív korú nők ajánlástól jelentősen elmaradó vasbevitele (9,8 mg/nap). Az OTÁP2009-es vizsgálat eredményeihez képest kedvezőtlen változás a krómbevitelben bekövetkező szignifikáns csökkenés mindkét nem esetében (férfiak p = 0,000, nők p = 0,008), illetve a férfiak átlagos cinkbevitelének (9,6 mg/nap) az ajánlásban szereplő érték alá csökkenése.

 

További részleteket és hasznos információkat talál a teljes tanulmányban:

 

http://real.mtak.hu/54213/1/650.2017.30773.pdf